SZEV-LÁEV kronológia 2.
1927. Az utazási igények növekedése, a személyszállítás feltételeinek javítása érdekében az akkori "Földmívelési Minisztérium" engedélyezte a SZEV-nek hogy négy, a Magyar Waggon és Gépgyár által készített ún. "Diamond" forgóvázas pőrekocsiját az Orenstein&Koppel Magyar Rt. pestszentlőrinci gyárában személyszállításra átalakíttathassa.
Ezek a járművek jelenleg 351-354-es pályaszámmal - immár légfékkel ellátva - 80 év eltelte után is közlekednek.
1929. május. A kereskedelmi miniszter 18333/1929 számú átiratában kezdeményezi, hogy a "Szinvavölgyi Erdei Vasút elnevezés Lillafüredi Állami Erdei Vasutak, rövidítve L.Á.E.V. szöveggel állapíttassék meg". Így született meg a LÁEV!
Ez már a Palotaszálló építésének időszaka.
Nem csoda hát hogy az Erdőkincstár és a "Kisvasút" akkori vezetői azonnal megérezték a település jellegében és turisztikai-idegenforgalmi jelentőségében beálló változást, ezért új, személyszállításra alkalmasabb és Lillafüred leendő fényének megfelelőbb járművek beszerzését kezdték szorgalmazni.
A Földmívelésügyi Minisztérium helyt ad a kívánságnak és a hazai nehézipar kiegyensúlyozott támogatását is figyelembe véve, megrendelt két, egyedi gyártású motorkocsit az Ab amot-1 és Ab amot-2 pályaszámmal, valamint egy első osztályú mellékkocsit, egy szalonkocsit - a Ganz és Társa Danubius Rt-től, míg két 2. osztályú és egy poggyászteres, 3. osztályú mellékkocsit az Orenstein&Koppel Magyar Rt.-től.
A tervezők a járműveket a pálya feltérképezése, az űrszelvények alapos tanulmányozása után hozták létre, ebből fakad egyediségük is.
1929. július 8. Az akkor hét egységből álló motorvonat sikeres műtanrendőri vizsgát tett a LÁEV fővonalán.
1929. július 29. A motorvonat menetrend szerinti forgalomba állt. Ezt a nyári időszak kellős közepén módosított menetrend is tanúsitja.
1929. A vasút irányítását Modrovich Ferenctől - aki egyetemi katedrát kapott - Fülöpp Zoltán vette át. Üzemigazgatósága alatt megvalósul az éjszakai fuvarozás lehetősége, a motorvonatok évi 20.000 km-t teljesítenek. Volt idő, amikor napi 900 utast, ugyanakkor 54 teherkocsinyi tűzifát, 24 kocsi rönkfát és 4 kocsi szenet és cellulózt szállítottak. Az utasok száma évente 300.000 főre volt tehető. Ez a tíz év volt a LÁEV első fénykora!
1929. ősze. Elkészült a Palotaszálló, amelyet az akkori pénzügyi nehézségek miatt csak 1930. június 11-én adtak át a nagyközönségnek!
Lillafüred - az akkor már báró Vay Lilláról elnevezett egykori Felső-Szinvavölgy - klimatikus gyógyhellyé nőtte ki magát. Trianon után sokan az egykori tátrai hegyi üdülőhelyek utódát látták benne. Megkezdődött a termálvíz kutatása is Pávai-Vajna Ferenc vezetésével. Sikertelenül!
1932. A két motorkocsit átvizsgálták. Komolyabb hibát csak az Ab amot-2-es fényezésén találtak.
1932 május 26. A két Ab-motorkocsi és az öt mellékkocsi egy menetben közlekedett.
Ugyanakkor megszűnt a menetrend szerinti közlekedés Ládi rh - Kerekhegy között.
1933. Megindult a személyforgalom a parasznyai szárnyvonalon is, ekkor még csak Mahócáig.
1935. A motorkocsiknál megtörtént a benzinmotorok és a hajtóművek főjavítása, kerékabroncsokat is cseréltek.
1937-38. A jugoszláv vasutak Belgrád-Dubrovnik közötti - több mint 680 km-es - pályájára tervezett háromrészes motorvonat forgóvázait a LÁEV fővonalán tesztelték!