SZEV-LÁEV kronológia 1.
A Szinvavölgyi Erdei Vasút (SZEV) építését az I. Világháború harmadik évében határozzák el.
Nyomvonalának megtervezésére a versenytárgyalási hirdetményt 8160/1917. hivatkozási szám alatt adják ki.
1918. január 19. A hirdetmény közreadása és nyilvánosságra hozatala.
1918. február 25. A versenytárgyalási dokumentumok beadási határideje. A megbízást Stern Zsigmond és testvére Stern Imre budapesti tervezőirodája nyerte meg.
1920. február 4. A SZEV építésének megkezdése.
A fővonalat 13 kg/fm-es sínekkel, kohósalakba ágyazott tölgyfa talpfákra építették. A legnagyobb emelkedést 38,3 ezrelékben állapították meg. A legkisebb ívsugarat 50 méterre tervezték.
A tervezők számára dilemmát jelentett a Mélyvölgyi szakasz, melyet a "völgyfő" megkerülésével próbáltak megoldani. Ez azonban óriási földmunkával, hegyek megmozgatásával, esetleg egy harmadik alagút építésével járt volna. Ekkor került "képbe" az egykori I. Világháborút is megjárt fiatal utász-mérnök, Modrovich Ferenc, aki átvágva a "gordiuszi csomót", megtervezte a Mélyvölgyi - ún. Gerber-tartós - ma is álló völgyhidat. Az itt végzett munkásságának már ezen első momentuma is j
elentős haszonnal járt, hisz több kilométeres pályaszakasz építése és rengeteg földmunka vált szükségtelenné elképzelése által.
1920. A vonal építése érdekes módon Lillafüreden indult meg, az első fűtőházat pedig a ma már nem létező Perecesi kitérőbe telepítették, ahol őrház is épült, mely 1978-ig a Dorottya utcai végállomás üzembe helyezésééig meg is maradt.
1920. november 4. A fővonal elkészült.
1920. november 14. Megérkezett az első vonat az egykori Fáskert végállomásra.
1920. december 30. Műtanrendőri bejárás engedélyezte a vonal megnyitását.
1921. január 12. A mélyvölgyi híd terhelési próbája.
A viadukt építésénél, az akkor még igencsak újdonságnak számító csúszózsalus technikát alkalmazták.
1922. Modrovich Ferenc tervei alapján megépül a ládi 4 km-es, majd hamarosan a parasznyai, akkor még csak Mahócáig vezető mintegy 11 kilométeres szárnyvonal.
1922. A SZEV - Fáskerttől számított - 56-59-es szelvényében létrejön Diósgyőr-szénbánya rakodó, megépül a Vásárhely-hegyi rakodóhoz vezető szárnyvonal is.
1923. augusztus 20. Két nappal a M. kir. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség szóbeli hozzájárulása után "de facto" 1923. augusztus 20-tól, majd "de jure", 1924. május 2-tól, a nyári időszakban szerdán valamint Vasár- és Ünnepnapokon megindul a "korlátolt személyforgalom" Lillafüred és a Fáskert, később Lill afüred és a Szent Anna tér valamint Garadna között.
A kezdeti időkben a személyszállítást - kisebb átalakításokkal - a meglevő, a teherforgalomban résztvevő kocsikba helyezett padokkal oldották meg.
1925. Az engedélyezési eljárás befejezése.